Kb. 10 kilométeres magasságból, Salvador és Recife között írunk most, még mindig 3630 kilométernyire és öt órányira Buenos Airestől. Azt, hogy megyünk Latin-Amerikába, az ok okozati lánc végére visszanyúlva Juhász Ottó bácsinak köszönhetjük, aki annyira jó Kína-órát tartott nekem az egyetemen, hogy rögtön el is határoztam, el kell, hogy menjünk Kínába. Már a repülőjegyvásárlást fontolgattuk, amikor valahogy mindkettőnkben egyszerre merült fel, hogy ha már ilyen messzire elutazunk, miért nem megyünk inkább Latin-Amerikába, ami mindkettőnk gyerekkori álma. Amikor március elején megvettük római átszállással a repülőjegyeket (Péter tanár én pedig diák-kedvezménnyel), az egész még nagyon távolinak és hihetetlennek tűnt (most is), még várt rám egy szakdolgozat megírása, egy gyakorlat, egy vizsgaidőszak, két komplexvizsga és egy védés.
Ebben az egész utazásban az a fantasztikus, hogy sehova sem mennék szívesebben a világon – és ez olyan boldogsággal tölti el az embert, ami azért nagyon ritka a hétköznapok világában. Most végre nem volt az az érzésem a „destinations” tábla alatt, hogy igen, én ugyan megyek Brüsszelbe/Koppenhágába/..., de azért sokkal szívesebben mennék valahova egészen messzire, lehetőleg ahol spanyolul beszélnek és nem Európában van, hiszen most én magam megyek oda!!!!!!
A Budapest-Róma járaton sajnos csak egy miniatűr chipset kaptunk, ami mélységes csalódottsággal töltött el minket, hiszen a következő posztban részletezett események hatására igencsak összeszűkült mindkettőnk gyomra. A Róma-Buenos Airesen, amin most ülünk már volt rendes vacsora és reggeli is, bár azért többet vártam volna az olaszoktól. A gép hatalmas, Boeing 777-es, mindenkinek van kis távirányítója beépített monitorral, távirányítóval (ami vicces, mert kb. 10 centire van tőlünk a monitor). 
Egyelőre 3 napig Buenos Airesben maradunk, couchsurfinggel találtunk szállást, a város közepén, egy kicsit hippinek tűnő párnál. Még nem igazán vagyunk képben, hogy mi mindent akarunk megnézni, de a La Boca negyedet biztosan, el szeretné(n)k menni egy milongára (helyiek tangós összejövetele) és megeshet, hogy áthajózunk Montevideóba vagy Tigréhez, a La Plata folyó torkolatvidékéhez.